Községek Magyarországon
fejlec

Szabadegyháza község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Fejér megye
Kistérség: Adonyi kistérség
Lakosság: 2236 fő
Terület: 41.64 km2
Népsűrűség: 53,7 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 25

Fekvése

A Mezőföld Duna és Sárvíz közötti részén, a Velencei tótól délre fekszik. Megközelíthető a Székesfehérvár és Dunaújváros közötti 62-es úton, vagy a Budapest-Pécs vasútvonalon.

Története

A községet először egy 1659-es adománylevélben említik, ekkor még Szolgaegyháza néven. 1926-ban vált önálló községgé, mai nevét 1948-ban kapta.A vidék nem volt ismeretlen a rómaiak előtt. Valahol a környéken futott az Intercisa /Dunaújváros/ – Gorsium /Tác/ útvonal. Római jelenlétre utalnak a régészeti feltárások: sír fedőlapja, kerámiatörmelékek, bronz fibulák, érmék. 1956-ban két avar kori sírra bukkantak a szeszgyár szennyvíztárolójának bővítésekor. Ismert volt a térség honfoglalóink előtt is. 1965-ben feltárták egy honfoglalás kori harcos sírját is. A Szolgaegyháza községnév írásban először 1659. év november 20-án kelt adománylevélben fordult elő. Ez az adománylevél már a falu tulajdonosait is megnevezi: I. Lipót Börgönd, Novaj, Sárosd, Saág, Bonczabelke nevű birtokokkal együtt Szolga-Egyházát is Bossányi Gábornak, Eölbey Mártonnak és Szeghy Mihálynak adományozta. A község többször is gazdát cserélt, utolsó birtokosa Nedeczky-Griebsch család volt. Az 1848/49-es szabadságharcban jelentéktelen szerepet játszott. A falu birtokosai 1848. október 4-7. között élelmet küldtek a magyar táborba: 205 birkát, 181 kenyeret. A lakosság száma az 1800-as években kezdett növekedni 1830-ban 491 fő volt. 1857-ben 689. A többség zsellér volt, nehéz körülmények között tengette életét. 1910-ben a lakosok száma már 1111 fő volt. Közigazgatásilag Sárosdhoz tartozott 133 ház volt a községben, 36 a tanyákon. Mivel a házak többnyire nincstelen zsellérek tulajdonát képezték, ezek beosztása, bútorzata nagyon egyszerű, szegényes volt. Az I. világháború idején 215 férfit hívtak be katonai szolgálatra, közülük 8-an lelték halálukat valamely fronton. A II. világháború idején szinte minden családból harcolt a fronton fiatal. Szerencsére harcok a község területén nem folytak. A Szeszgyárat azonban, amelyet hadiüzemnek tekintettek, a németek 1945. február 2-án felrobbantották. Szolgaegyháza önálló községgé 1926-ban alakult. Mai közigazgatási területét 1929-ben nyerte el. A község 1948-ban új nevet kapott. A Belügyminisztérium 181.321/1948 sz. rendeletével 1948. június 1-jétől Szabadegyháza lett.

Nevezetességei

Arborétum

Szabadegyháza Község Arborétuma

Testvértelepülései

  • Thiverny, Franciaország
  • Korond, Románia

Következő községek

Szabadhidvég | Szabadi | Szabadkígyós | Szabadszállás | Szabadszentkirály | Szabás | Szabolcs | Szabolcsbáka | Szabolcsveresmart | Szada | Szágy | Szajk | Szajla | Szajol | Szakácsi | Szakadát | Szakáld | Szakály | Szakcs | Szakmár | Szaknyér | Szakoly | Szakony | Szakonyfalu | Szákszend | Szalafő | Szalánta | Szalapa | Szalaszend | Szalatnak | Szálka | Szalkszentmárton | Szalmatercs | Szalonna | Szamosangyalos | Szamosbecs | Szamoskér | Szamossályi | Szamosszeg

További községek

Vaspör | Alsóregmec | Magyarszentmiklós | Újcsanálos | Békéscsaba | Töltéstava | Bokod | Miháld | Becske | Pitvaros | Szilvásszentmárton | Sirok | Görbeháza | Gyékényes | Bögöte | Márokföld | Pátka | Újkér | Tiszatenyő | Egerbocs | Vassurány | Adács | Csabrendek | Hortobágy | Mosonmagyaróvár | Gyula | Királd | Noszvaj | Szentegát | Fülesd | Dunaszentbenedek | Sárszentágota | Pilis | Csurgó | Tarnabod | Zádor | Onga | Kozármisleny | Fegyvernek | Pácsony | Lőrinci | Pócsa | Császártöltés | Fülpösdaróc | Verseg | Csapi | Háromfa | Jákó | Kovácsvágás | Mihálygerge